Zala az ország egyik erdőben leggazdagabb megyéje. A erdőterülete 117 ezer ha,
amely 31%- os erdősültségnek felel meg. Dél-Zala és a Kerka- vidék erdőborítottsága
még ennél is magasabb, meghaladja a 40 %-ot. A megye erdőállományainak jelentős
része (60%) nevezhető természetközeli, vagy természetszerű erdőtársulásnak.
A változatos domborzat, és a barátságos szőlődombok mellett a rengeteg erdő adja a zalai táj sajátos varázsát. Az erdők elsődleges rendeltetése a fatermesztés, mindössze 6 %- ot találunk egyéb funkcióban. A legnagyobb jelentősége a tölgyeknek, erdeifenyőnek, akácnak, Dél-Zalában pedig főképp a bükknek és gyertyánnak van.
A megyében az egy hekárra jutó élőfakészlet csaknem másfélszerese az országos átlagnak. Itt található az ország erdőterületének 6.8 %- a, élőfakészletének egy tizede.
Az összfatermés folyónövedéke átlagon felüli (évente 819 ezer m3).
Az erdőállományok átlagkora 46 év. A bükkösöket, tölgyeseket 110- 130, az
erdeifenyveseket 90- 110, a mézgáségereseket és a lucosokat 60, a csereseket
80, az akácosokat
30- 35 éves vágásérettségi korral kezelik.
A zalai erdők egészségi állapota az országos átlag feletti. Legegészségesebbek a bükkös állományok. A privatizáció következtében a megyében mintegy 55 ezer ha erdő került magánkézbe.
Az állami tulajdonú erdőkben a Zalaerdő Rt. és a BEFAG Rt. gazdálkodik magas szakmai színvonalon.