Útvonalak

Letenyétől Kistolmácsig

A kerékpárút egyik kezdő állomása Letenyén a klasszicista Szapáry-kastély parkja, melyben megcsodálhatjuk a háromszáz éves óriás platán fát - a város jelképét. Ugyanitt a kisváros termálfürdője csábít fürdőzésre.
A város határában szőlőhegy magasodik, a Letenyei-Öreghegy, ahol pincemúzeum található. A dombtetőről körbetekintve feltárul előttünk a Mura és a Dráva völgye.

A szőlőhegyről vízmosásokkal szabdalt erdős domboldalon ereszkedhetünk le az erdőkkel ölelt Zajk község határába, ahonnan erdei út vezet a Budafapusztai arborétumhoz.

A kerékpározásra kijelölt út másik ága szép fenyő- és tölgyerdőkön keresztül Letenyétől egyenesen Kistolmácsra fut.

Kistolmács hírnevét főként a Kistolmácsi-tónak köszönheti, mely mind a horgászok, mind pedig a fürdőzés és a vízisportok kedvelői számára kellemes kikapcsolódást nyújt. Innen néhány száz méterre áll az erdei kisvasút végállomása, ahonnan - kerékpárunkkal együtt - egészen Lentiig utazhatunk.

A falu feletti dombtetőn szőlőskertek sorakoznak, ahonnan szép kilátás nyílik az egész völgyre.

Kistolmácstól Valkonyán át Lentiig

Kistolmács központjában, a kápolna után a hegyi útra térve felkapaszkodunk a Tolmácsi-szőlőhegyre, ahol még gyönyörködhetünk néhány szebb napot látott borona és paticsfalú pincében, hatalmas árnyat adó gesztenyefákban. A hegykapuban áll a XVIII. századi Szt. Orbán szobor, mely után egy fenséges bükkösben folytatódik utunk.

Itt már a borsfai határban járunk, s hamarosan fel is tűnnek a falu első házai. Egy szép mívű kis templom bontakozik ki az épületek közül, melyben képzőművészeti kiállítás kapott helyet. Borsfa is két településrészből áll: Alsó- és Felsőborsfából, most az utóbbiban járunk. A 600 lakosú község hosszan nyúlik el a Borsfa-patak völgyében, mögötte pedig erdővel borított dombok magasodnak. Alsóborsfáról szép erdei úton jutunk át - a kék túra útvonalát követve – az alig 80 lakosú törpefaluba, Valkonyára. Nevét a „Még egy millió lépés Magyarországon” című Rockenbauer Pál filmből ismerhetjük. Ő volt az aki, az eltűnés szélére sodródott falu magmaradásában bízva a turizmus fejlesztését javasolta, s Valkonya ezt az utat járta be az elmúlt évtizedekben.

Ma egy csinos kis üdülőfalu, szép haranglábbal és a Rockenbauer Pálról elnevezett turistaházzal. Ha itt járunk, ide érdemes betérnünk.
Valkonyát elhagyva ismét erdők következnek. Ami Kiscsehi és Tormafölde között a Vétyemi erdő az itt az Oltárci ősbükkös. Ez a lenyűgöző erdőrengeteg ma már természetvédelmi oltalom alatt áll. Az erdő védő ölelésében bújik meg Oltárc, a háromszáz lelkes kisközség. Itt található a Zalaerdő Zrt. szép vadászháza, hiszen a vidék a méltán világhíres zalai gímszarvas egyik központi élőhelye.

Oltárc után a Válicka völgyében járunk, ahol hamarosan megpillanthatjuk Bánokszentgyörgy szép barokk templomának tornyát. Bánokszentgyörgy nagy múltú település, a XIX. században néhány évig még járási székhely is volt, ma elsősorban erdészeti központként tartják számon.

Bánokszentgyörgyről Várföldére visz az út, mely egyike a zalai zsákfaluknak. Határában egy szép kis halastó terül el, ahol érdemes a hosszú út után kicsit megpihenni. Várföldét nagy erdők övezik, s ezeken keresztül folytatjuk utunkat Lasztonya felé.

Lasztonya két részből áll: Lasztonyából és Kámaházapusztából, melyeket az Alsó-Válicka patak választ el egymástól. Völgyében fut Csömödérről Kistolmács felé az erdei kisvasút, fölé pedig a hajdani őrtoronnyal koszorúzott Várhelyi-hegy magasodik. Kámaházapusztán egy szép fa harangláb és a hajdani Sulykovszky hercegi kastély parkjában álló tulipánfa érdemel említést. Kámaháza után az erdei kisvasút mellett, a töröszneki erdőn keresztül érkezünk a hányatott sorsú egykori végvárra, Kányavárra.

Kányavár hajdani erőssége az itt kanyargó Alsó-Válicka mocsarai közé épült. Jelentőségre akkor tett szert, amikor Kanizsa várát török seregek bírták. A hódoltság után szerepe megszűnt, a vár fokozatosan elpusztult.
Kányavárt elhagyva Dömeföldére érkezünk, mely ma Páka község része. A főútról itt érdemes bekukkantanunk egy kicsit az egyetlen mellékutcába, ahol egy zsúptetős, göcseji boronaház áll régi idők tanújaként.
Utunkat ezután Páka felé folytatjuk, mely a környék tradicionális központja. Pákáról sokunknak Öveges József fizikus, piarista tanár felejthetetlen alakja jut eszükbe, hiszen itt született 1895-ben. De Páka egyházi szempontból is jelentős település, román stílusú temploma jelentős építészettörténeti értéket képvisel.

Páka után utunk összekapcsolódik a gerincút Szécsisziget felől érkező másik ágával, melyen folyatjuk utunkat Lentiig.

Kistolmácstól Kiscsehiig

Ez az útszakasz völgyekkel tagolt erdős dombvidéken meghúzódó apró falvakon keresztül vezeti végig a látogatót. Kistolmácsot elhagyva erdőn keresztül kanyarog az út Bázakerettyéig, mely a kőolaj-kitermelés helyi központja. A település főbb látnivalói az amerikai szakemberek számára, göcseji stílusban épült mérnöklakások, a község központjában álló szép kápolna és a termálfürdő, mely varázslatos erdei környezetben várja vendégeit.

Meredek domboldalon felkapaszkodva jutunk a Budafapuszta és Lispeszentadorján felé vezető utak elágazásába, ahol 1937-ben először tört fel a kőolaj Magyarországon. Lispeszentadorjánban találjuk a környék legnagyobb templomát, mely a múlt század elején épült neoromán stílusban. A község három szép kilátást nyújtó szőlőheggyel, kiváló borokkal büszkélkedhet. A Maróc község határában erdőkkel övezve helyezkedik el 10 hektáros Maróci-tó. Maga a község katlanszerű völgyben, erdők és szőlőhegyek ölelésében, csodálatos természeti környezetben fekszik. Kiscsehi legfőbb nevezetessége a Budafapusztai arborétum.

Budafapuszta Dél-Zala egyik igazi gyöngyszeme. Ma elsősorban az arborétum az, amely a kirándulók számára vonzóvá teszi a településrészt. Európán belül is kuriózumnak számítanak az itt található idegen eredetű fafajok állományszerű telepítései, amelyek közül a legszebbek talán a meredek dombhátakra felkapaszkodó fenyvesek. A parkban 132-féle tűlevelű és 88-féle lomblevelű fát és cserjét találhatunk.

Budafapuszta és a környező erdők 1945-ig a Zichy család birtokában voltak. A Zichyek 1926-ban felépítették a vadászkastélyt, amelyet parkkal, illetve nagy kiterjedésű lucfenyvesekkel vettek körül. 1945-ben az uradalmat államosították. Az arborétum kialakítása 1954-ben kezdődött meg azzal a céllal, hogy elősegítse az idegen vidékekről származó fafajok magyarországi meghonosítását. A régi parkhoz kapcsolódva újat alakítottak ki, a meglévő kis tavat felújították és a Pajtafai-völgyben új víztározó épült. Az arborétum területének nagyobbik részét az egzóta fafajok alkotják. A parkban 132-féle tűlevelű és 88-féle lomblevelű fát és cserjét találhatunk. Tavasszal, az azáleák és rododendronok virágzásakor valódi tündérkertté változik az arborétum.

Lispeszentadorjántól Szentpéterföldén át Várföldére

Dél-Zala hatalmas erdőivel, rétjeivel, kis falvaival, szőlőhegyeivel – mai rohanó világunkban- a nyugalom szigete. Ha igazi csendre vágyunk, s át akarjuk érezni az erdőrengetegek áhítatát, akkor érdemes Lispeszentadorjánból Várföldére Szentpéterföldén át kerekeznünk.

Szentadorjánból indulva az erdőháti falurészen elhaladva szelíd dombon kell felkapaszkodnunk, ahonnan kis szekérút vezet Lasztonyára az erdőn át. A lasztonyai kő harangláb mellett elhaladva, majd átkelve az Alsó-Válicka hídján, Kámaházapusztára érkezünk, de itt már nem a kisvasút nyomvonalát követjük, hanem a kék turistajelzést.

Rockenbauer Pál nyomdokain haladva tölgy és bükk erdőkön át vezet utunk. Csapadékos, de ugyanakkor meleg nyarakon és kora ősszel itt érdemes megállni abban a reményben, hogy gombával szedjük meg tarisznyánkat. Az erdők között futó út a Szentpéterföldi-tóig visz, melynek közelében egy nagyon szépen karbantartott erdészház áll. A tó a környék kedvelt horgászvize, a szép környezet és az ígéretes horgászzsákmány sokakat csábít partjaira.
A tavat magunk után hagyva, újra erdős dombokon át visz utunk. Ismét szép tavakat láthatunk: ezek a Szilvágyi-tavak, melyeket magunk után hagyva hamarosan már a várföldei határban járunk. Várföldére érve arra a már bemutatott kerékpáros útvonalra érkezünk, mely Bánokszentgyörgy felé folytatódik.

Kiscsehitől Szécsiszigetig

Kiscsehiből hosszú erdészeti út vezet a vétyemi ősbükkösön át Tormaföldére. A természet lenyűgöző katedrálisában járva nincs az az ember, akinek a szívét meg ne dobogtatnák a hatalmas, ezüstös törzsű, bükkfa óriások. A hajdani Vétyempuszta közelében az erdő fájára települten kis üveghuta működött a XIX. században, melynek nyomai még ma is fellelhetők. Tormaföldéről a Kerka folyó mentén halad az út Szécsiszigetre. Szécsisziget, hajdani mezőváros dicső történelmi múlttal büszkélkedhet, hiszen e helyütt már a XV. században vár állott, melynek helyén ma szépen felújított kastély található. Parkjában bivaly csorda legelészik. A várkastély szomszédságában áll Zala megye legszebb barokk temploma. Szécsiszigetnek is megvan a maga erdőkkel övezett szőlőhegye, ahol festői környezetben áll a Mároki kápolna.

A Tormafölde határában található Vétyemi ősbükkös az országos erdőrezervátum program keretén belül kijelölt erdőrezervátumok egyike. A zalai természetes erdők, ezen belül, a Dél-dunántúli bükkösök (Vicio oroboidi-Fagetum Pócs & Borhidi 1960) reprezentánsa. A magterület egy része az erdészeti szakma kezdeményezésére már 1976 óta védett terület.

Az erdőrezervátum a természetes vagy természetszerű erdei életközösség megóvását, a természetes ökológiai és evolúciós folyamatok szabad érvényesülését, és e folyamatok kutatását szolgáló erdőterület. Két részből áll: a magterületből és az azt körülvevő védőövezetből. A magterület teljes és végleges gazdasági korlátozás alatt áll. A védőövezetben természetközeli erdőgazdálkodás folytatható. Az erdőrezervátumok vizsgálata során összehasonlítható a természetes, érintetlenül hagyott erdő a kezelttel.

Az erdőrezervátum területén a zalai flórajárásra jellemző dél-dunántúli bükkös erdőtársulás található. Hazánkban ez az erdőtípus a legalacsonyabb bükkös. A 800 mm feletti éves csapadékösszeg többsége a vegetációs periódusban hullik (480 mm). A klíma kiegyenlített, csapadékos, szubatlantikus, de a flórán érződik a szubmediterrán hatás is. A mély termőrétegű, agyagbemosódásos barna erdőtalaj, a magas évi csapadék ideális termőhelyet biztosít az erdőtenyészet számára. Ilyen körülmények között nagyon stabil, fajban igen gazdag (magas biodiverzitású) erdők alakultak ki. Szép növekedésű, nagy produkciójú erdőállományok ezek. Uralkodó a bükk, az elegyfák csak kisebb mértékben fordulnak elő. A koronaszint sűrűn záródott, a cserjeszint fejletlen, gyepszintje változóan záródott.Jellemző növénye a zalai bükköny (Vicia oroboides).
Az erdőrezervátum teljes területe a Magyar Állam tulajdonában és a Zalaerdő Rt kezelésében van.

Kerkateskándtól Lentiig

Kerkateskánd a Kerka folyó teraszára épült. Kerkateskánd egyike azon zalai falvaknak, ahol még él az állattartás hagyománya, amely hajdan az egész vidék fő megélhetési forrása volt: szarvasmarhákban és lovakban gyönyörködhetünk a falu határában, ahol kisebb lovas pálya is található.
Kerkateskánd után már a Lenti határban járunk. Innen a Kerka vonalát követve sík terepen fut az út egészen Lentiig. A város szélén, vizesárokkal körülvéve áll a Lenti vár, amely a végvári harcok idején fontos erősségnek számított. Szomszédságában terül el a Lenti parkerdő, a helyiek kedvelt kirándulóhelye. Lenti igazi hírnevét kétségkívül impozáns sokoldalú gyógyfürdőjének köszönheti. A síksági jellegű táj a várostól délre megváltozik, ahonnan ismét erdő borította dombok magasodnak. Itt magasodik a Lenti-hegy is, megannyi sok pincével és szőlőbirtokkal

Lentiből Gosztolára és Lendvadedesre

Lentitől tölgyekkel ölelt, kiépített erdei kerékpárút visz Lendvadedes felé. A Rédics-Gosztola utat elhagyva hamarosan feltűnik a Lendvadedesi-tó csillogó víztükre. E varázslatos vidéken, amerre a szem ellát, mindenütt tölgy- és bükkerdők pompáznak. Lendvadedes egy erdők közt megbúvó falucska, kb. 45 lakóval. Központját hagyományos, fából készült harangláb díszíti. Lendvadedes határában áll a Nagy-Tenke hegy, mely közvetlenül a szlovén-magyar határon magasodik, s pazar panorámát kínál a Muravidékre.

A Lendvadedesi-tótól közúton juthatunk el Zala megye legkisebb, de természeti értékekben annál gazdagabb községébe, Gosztolára. Az elbűvölő táj, a fenséges erdők, a mindenhol kitapintható nyugalom, népszerű üdülőfaluvá tette ezt az alig 20 fős falucskát. Lendvadedesről erdei utacska vezet Rédicsre, ahonnan Lentiig kerékpárúton haladhatunk.

A projekt az Ausztria-Magyarország Interreg IIIA Közösségi Kezdeményezési Programban,
az Európai Unió és a Magyar Köztársaság társfinanszírozásával valósult meg.
Projekt megnevezése:GPS alapú kerékpáros turisztikai rendszer -AT-HU/06/01/137