Termálvíz: hévíznek vagy termálvíznek általában azt a kőzetburok mélyebb szintjeiből
származó vizet tekintjük, melynek hőmérséklete az adott terület évi középhőmérsékleténél
magasabb.
Keletkezésük: a hévizek keletkezésüket tekintve kapcsolódhatnak a vulkáni kísérő- és utóműködéshez. Ilyenkor a magmakamrák közelében, a kőzetburok repedéshálózatában található víz, a magas hőmérséklet hatására felmelegszik és a repedéseken keresztül a felszínre tör. A hévizek másik, Magyarországon jellemző típusa a Föld belső hője által felmelegített víz, amely a törés- és vetősíkok mentén keres magának utat.
A Kárpát-medencében a földkéreg meglehetősen vékony (26-27 km), a föld magas hőmérsékletű zónája a felszínhez közelebb. Ez az oka annak, hogy hazánk termálvizekben világviszonylatban is rendkívül jelentős potenciállal rendelkezik. A föld mélyén rejlő forró víz általában mélyfúrásokkal létrehozott termálkutakon keresztül kerül a felszínre.
Dél-Zala termálkincse: Magyarország hévizekben egyik leggazdagabb területén
járunk, melyet a szénhidrogén bányászat során végzett mélyfúrások tártak
fel.
Az itteni termálvizek általában kb. két millió éves, un. felsőpannon kori üledékekben halmozódtak fel. A környék termálvizeinek ásványi anyag tartalma, hőmérséklete és vízhozama termálkutanként erősen változik. E termálkincsre alapozva épült meg Bázakerettyén, csodálatos természeti környezetben a termálfürdő. A Dél-Zalai Kerékpárút két végpontján, Letenyén és Lentiben is termálfürdő várja a látogatókat.