A Kerka völgye

A Szlovéniában eredő Kerka folyó hossza 60 km, vízgyűjtő területe: 1598 km2. A Kerka teraszos völgye pleisztocén kavics- és homok hordalékkúpon alakult ki. Vízjárása ingadozó. Négy patak vizét egyesítve folyik bele a Murába. A Kerka felső szakasza bővizű, gyors lefolyású. Medre főképp kavicsos, kemény aljzatú, finomabb hordalék csak a partszegélyeken található. Az alsó szakaszon a folyó lelassul.

Évszázadokon át gondot okozott a nagy vízfelesleg elvezetése ezért 1798 óta több szakaszban valósult meg a folyó vízrendezése. Az eredetileg kanyargós Kerkát ennek során teljesen megszelídítették, kanyarulatait levágták, medrét kitisztították. A beavatkozás ökológiailag káros következményei jól megfigyelhetők: a folyó átlagos vízszintje a talajfelszín alatt 1-3 m mélyen található. A mély meder miatt a rétek talajvizét leszívja, így azok kiszáradnak, és e száradás miatt elgyomosodnak. Az egykori mellékágak lefűződtek, feltöltődtek, majd magassásosokká, bokorfüzesekké, égeresekké alakultak. Egykori medernyomok az erdőben is megfigyelhetők.

A Kerka- vidék növényvilága az alapkőzetnek, a klímának és a gazdag vízhálózatnak köszönhetően nagy fajösszetételű. A patak három növényföldrajzi egységet, köt össze: az őrségi (Castriferreicum), a Zalai (Saladiense) és a kettő közti átmenetet képező Göcsej (Petovicum) flórajárást. A természetes vegetáció az erdő.

A völgyben a vízrajzi viszonyoktól függően bokorfűzes társulások (Salicetum triandrae), puhafaligetek (Salicion albae), égeres láperdők (Carici elongatae-Alnetum), keményfaligetek (Alnion incanae) és tölgy-kőris-szil ligeterdők (Fraxino pannonicae-Ulmetum) váltják egymást.

vissza