Három apró falu az Erdőtáj szívében: Maróc, Kiscsehi, Lispeszentadorján

A Lispeszentadorjáni- és a Maróci-patak völgyében, hatalmas bükk- és tölgyerdők ölelésében bújik meg a három apró község, Kiscsehi, Maróc és Lispeszentadorján. E települések lakossága egymásra utaltan, jó szomszédságban él már évszázadok óta.

Kiscsehi nevét 1335-ben, mint pusztát említik a források, majd a XVI. századtól kezdve, mint Zichy uradalmat. Lakosai föld- és erdőművelésből, valamint állattenyésztésből élő jobbágyok voltak. A XX. század első harmadáig igen nagy szegénység jellemezte az egész vidéket. 1937-ben azonban a budafapusztai szénhidrogénmező felfedezése biztos és jó megélhetést tett lehetővé egészen a közelmúltig. A település szépen felszerelt kultúrházzal és telekunyhóval rendelkezik (Petőfi Sándor utca 2.), lakosainak száma ma körülbelül 263.

Maróc község első írásos említése 1408-ból származik. Tradicionális szőlőműves falu, hiszen az erdőkkel övezett "Maróci-katlan" domborzati és klimatikus adottságai ideálisak a szőlő számára. A török hódoltság idején a község teljesen elnéptelenedett és csak a XVIII. század második felében települt újra. 1996-ban Maróc határában - öt falu összefogásával - víztározó épült, vonzó célt teremtve a horgászat szerelmeseinek. Maróc ma a zalai törpefalvak egyike, lakóinak száma 126 körül mozog.

Lispeszentadorján három falu - Lispe, Szentadorján, Erdőhát - egyesítéséből született meg 1937-ben. Szentadorján székely eredetű település, lakói az ország nyugati gyepüit védték a külső támadásokkal szemben. Az oklevelek 1308-ban említik először Lispét és Szentadorjánt. Utóbbi egyházas hely volt, temetőjében még ma is láthatók a pálos kolostor romjai. A török hódoltság után itt is szükség volt betelepítésekre. A lakosság döntően földművelésből élt egészen a kőolajbányászat megindulásáig. 1937-ben ugyanis Lispe község határában indult meg Magyarországon először az iparszerű kőolajbányászat.

A községben turistaszálló és kemping (Dózsa György út 1.) várja a vendégeket, közvetlen szomszédságában pedig teleház, könyvtár és kultúrház működik (Jókai Mór utca 2.). A hajdan ezer főt meghaladó lakosságú falunak ma kb. 354 lakója van.

vissza

A projekt az Ausztria-Magyarország Interreg IIIA Közösségi Kezdeményezési Programban,
az Európai Unió és a Magyar Köztársaság társfinanszírozásával valósult meg.
Projekt megnevezése:GPS alapú kerékpáros turisztikai rendszer -AT-HU/06/01/137